Králik Emese írása
A fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt. egyik fő tevékenységi köre a szántóföldi növénytermesztés, a másik az állattartás. Földterületeik csaknem felén takarmánytermelés történik a saját, tejelő szarvasmarha ágazatuk ellátására. A 1000 feletti számot kitevő tehén és szaporulata takarmányigényét nagy részben fedezi a saját termelés. Állataik kiváló genetikai alapokkal rendelkező holstein-fríz szarvasmarhák, az állományuk kizárólag saját szaporulatból áll. Három telephelyük van egymástól pár kilométeres távolságban, és, hogy optimális legyen a munka szervezés és az állatok korcsoportjának megfeleljen, a csoportokat ez szerint változtatják. Ügyelnek a jó minőségű takarmányra, az állatok kötetlen, zavarásmentes tartására és arra, hogy a környezeti hatások a komfortzónán belül maradjanak. A megtermelt tejet magyar piacon értékesítik.
Hat éve, amikor átvette a cég vezetését, napi 30 kilogramm alatt járt az átlagos tejtermelés, emlékezett vissza Farkasné Márton Katalin vezérigazgató. Az első, talán legfontosabb célja az volt, hogy ezt a számot tudatos tervezéssel, szakmai munkával minél magasabbra tornázzák. Jelenleg 41 kilogrammnál tartanak. A sikerek és a fejlődés terén a cég vezetője kiemelte Pető Tibor állattenyésztési igazgató szerepét, akinek nagyon sokat köszönhetnek, és aki 2,5 éve segíti a cég munkáját. „A tejet a tehén adja, de a menedzser csinálja”, fogalmazott. Éppen ezért az egyik legnagyobb fenyegetettség egy társaság számára, hogy a menedzsment nehogy elmenjen. „Ennél talán csak az a nagyobb fenyegetettség, ha a fejős elmegy” – célzott az agráriumot is sújtó munkaerő-hiányra és nehezen pótolható, megbízható munkatársakra.
A Kinizsi Zrt.-nél jelenleg 1010 fejőstehén van, ebből 860-at fejnek, a többi szárazon áll, azaz két ellés között vannak, részletezte az állattenyésztési igazgató. Két ellés közti idő a fábiáni gazdaságban 388 nap, ami a hazánkra jellemző 400-410 napos átlaghoz viszonyítva nagyon jónak számít. Ellés után 113-117 nap után lesznek ismét vemhesek a tehenek, ahhoz, hogy ezt a menetrendet tartani lehessen, nagyon komoly program szerint dolgoznak. Minden pénteken érkezik egy szakállatorvos, aki ultrahanggal megvizsgálja a teheneket, termékenyítés után 30 nappal bírálják, amelyik nem vemhes, azt hormonnal újraindítják, és ellés után 42 nappal már ismét az állatorvos kezébe kerül a jószág. Közgazdasági szempontból nagyon fontos, hogy ezek a periódusok gyorsan kövessék egymást, így lesz a legmagasabb a tejhozam. Másképp nem lehet csinálni, fogalmazott Pető Tibor. Amerikából is rendelnek termékenyítőanyagot, az üszőket szexált spermával – ahogy a szakmában nevezik - rakják, ilyenkor csak üszők születnek, a teheneknél normál spermát használnak.
Az, hogy a tejtermelést több, mint tíz kilogrammal tudták növelni, Pető Tibor szerint a precíz, szigorú protokoll eredménye. Mindennek megvan az ideje. Hétfőnként az előkészítőre válogatják az állatokat és termékenyítenek; szerdán üszővemhességi vizsgálat zajlik; csütörtökönként apasztanak; pénteken jön az állatorvos. Az állatokat egyéves korukban kezdik termékenyíteni, átlagosan 2,5 laktációt teljesít náluk egy tehén, évi 12 ezer kilogramm fölötti tejet adnak. Ez hatalmas „munka”, egy liter tej előállításához 400 liter vérnek kell átáramlani a tőgyön, emelte ki az ágazat vezetője. Van olyan állatcsoport, amelynek 50 kilogramm az átlaga, de 80 kilót megtermelő állattal is büszkélkedhet a társaság,
A takarmány összetételét állandóan mérik, minden állatcsoportnak másféle jár. Az állat igényét és a gazdaságosságot is figyelembe veszik, például az üszőt négy, a tehenet három héttel ellés előtt előkészítő csoportba teszik, akkor más takarmányt kap. A silót, a szenázst a cég a saját földjeiről biztosítja, az energia- és fehérjetápot vásárolják. Nemrég 85 millió forintért vásároltak egy mixerkocsit, amely legalább tízféle komponensből állítja össze a takarmányt. Pető Tibor a receptúrát feltölti a felhőbe, az eszköz pedig onnan le, így zajlik a kommunikáció a szakember és a gép között. Egy jó etetőkocsi egy gyengébbhez képest akár plusz egy liter tejet jelenthet, mutatott rá a jelentőségére. Minden apró részletre figyelni kell, hiszen az egyszer elveszített tejet nem lehet visszaszerezni. Egy kilogramm tejben 23-27 forint az amortizáció, közgazdaságilag tehát megengedhetetlenek az üresjáratok, a kihasználatlan istállók, mondta Farkasné Márton Katalin.
A szaporulatról elmondták: a bikákat 10-12 napos korukban adják el, az üszőket szinte mind felnevelik, de annyi hely nincs, hogy mindből náluk legyen tehén, így legfeljebb később, vemhesítve bocsátják áruba. Illetve most még úgy sem, mert jobb a selejt tehén ára, pontosítottak. A borjakat ellés után pár órával leválasztják, 70 napot töltenek el a bociboxokban. Havonta 130 ellés van, 1,5 százalék az elhullás. A selejt teheneket és a borjakat vágóhidakra értékesítik, mindig oda, ahol a legjobb árat ajánlanak. A tejet az Alföldi Tej szállítja el, a felvásárlási ár 122 forint kilogrammonként, ebben benne van a zsír- és fehérjebónusz is. Az uniós átlagár 92 százalékát kapják, illetve az euró árfolyama is közrejátszik. A naponta a cégnél termelődő kb.:30 ezer kilogramm tejért két kocsi jön.
A robotos fejőházban szinte minden automatikusan történik. Ott azok az állatok vannak, amelyek alkalmasak az ilyen fejésre, azaz megfelelő a tőgy erre a célra - amelyik pedig nem, azoknak az állatoknak a tőgyére egy másik fejőházban a dolgozók kézzel helyezik fel a kelyheket. Az automatával fejt állatok egy elektronikus eszközt viselnek a nyakukban. Ez alapján azonosítja a teheneket a robot, de emellett minden adatot tárol az egészségi állapottól kezdve a fejés idejéig. A fejőálláson a jószágok csalogató abrakot kapnak, de pusztán repetázásra nincs lehetőség: ha még nincs itt a fejés ideje egyszerűen továbbengedi a robot az állatot.
A fábiánsebestyéni társaságnál már évekkel ez előtt egy akkor újszerűnek számító megoldást választottak az állatok jóléte érdekében. Az istállókban a döngölt agyagpadlót speciális, szarvasmarhák számára tervezett vízágyakra cserélték. Úgy tapasztalták: míg az állatok közel harmada korábban inkább állva marad, az újítás bevezetését követően szinte mind lefeküdt pihenni. A vezérigazgató szerint minden állattartónak kötelessége, hogy jó körülményeket és elegendő helyet biztosítson az állatainak. A tehenek meghálálják a bánásmódot. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete azokat a szarvasmarhákat, amelyek elérik a 100 ezer kilogramm leadott tejet, bejegyzi az Aranytörzskönyvbe. A fábiánsebestyéni cég állatai között eddig négy olyan is van, amely ezzel a teljesítménnyel büszkélkedhet. Legutóbb, 2020-ban a Fáklya nevű tehén kerülhetett be a legjobbak közé. A vezérigazgató szerint az állattartó telepeken az állatjóléti intézkedések egyre inkább előtérbe kerülnek, az ő cégük ezen a téren úttörő. Tavaly például 74 millió forintot költöttek az istállók hőszigetelésére, így nyáron 10 Celsius fokkal volt hűvösebb bent. Ez pedig nagy előrelépés, hiszen ezeknek az állatok a hőoptimuma 5-15 fok, nagyon szenvednek a kánikulában, és olyankor gond van a vemhesüléssel. Nyáron az állatokat locsolással és ventilátorokkal hűtik
